Helyzetkép az EU-USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások állásáról

2015-02-20

Helyzetkép az EU-USA-val folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások állásáról

(Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP)

2015. február 16.

 

Előzmény: A Magyar Külügyminisztérium társadalmi egyeztetésért felelős államtitkára, dr. Mikola István, egyeztetésre hívta az MGYOSZ a VOSZ és az OKISZ elnökét a fenti címben jelzett témában. Az egyeztető megbeszélés február 13-án megkezdődött, és február 19-én folytatódik.

A TTIP tárgyalások 2013. március 12-én kezdődtek meg az irányelvek lefektetésével. Legfőbb vezérelve: a transzatlanti kereskedelmi és beruházási tevékenység globális szabályozásának harmonizálása. Kritikai megjegyzés, hogy ha a megállapodás megmarad csupán a kereskedelmi és beruházási tevékenység kiszélesítésénél, és nem törekszik minden áron a szabályozásba való indirekt beavatkozásba, akkor az Unió szempontjából kevésbe lehetne aggályosnak tekinteni. 

 

Már a tárgyalások indításakor napvilágot látott az USA azon nem titkolt szándéka, hogy ezzel a megállapodással oldani kívánja az USA-énál szigorúbb uniós GMO szabályokat.  Ennek egyik fontos sarokköve lehet a GM-összetevőket tartalmazó élelmiszer megjelölések eltörlésére irányuló amerikai szándék.

 

2013 júniusában aztán kijelölték a tárgyaló feleket is: az Unió részéről a Bizottságot (Garcia Bercero az EU főtárgyalója). Az “évszázad üzletének” ez a másik gyenge pontja, hogy ti. a Bizottság mandátuma olyan tág, mégis kezdetben teljes titoktartás övezte, hogy a népek demokráciájára épülő uniós rendszerben ez ideológiai szinten is elfogadhatatlan. A tárgyalások kezdeti szakaszában az európai és amerikai tárgyalófeleken kívül senki nem vehetett részt a megbeszéléseken, amiket pedig jótékony homály fedett el a nyilvánosságtól. Azt viszont tudni lehetett, hogy a két fél azért beengedte a tárgyalásokra a lobbisták egy csoportját. Ez annyira kicsapta a biztosítékot főképp az uniós közvéleménynél, hogy a Bizottság  - engedékenyebbnek mutatva magát - később összehívott egy 14 fős megfigyelői csoportot, akiket azzal a jogosítvánnyal ruházott fel, hogy az EU tagállamok kormányait tájékoztassa a tárgyalások menetéről.

A gyors rajt és a többfrontos kritikák, illetve a Minisztérium által megküldött összefogalalóban szereplő tényezők miatt a tárgyalások valóban megrekedtek, illetve lelassultak, bár az egyezmény végleges keretei körvonalazódni látszanak.

Sajnálatos megjegyezni továbbá, hogy míg a magyar kormány többször támogatásáról biztosította az egyezmény megszületését, addig a magyar közvélemény, a társadalom nagyon keveset tud/tudhatott meg a TTIP-ről. Ez pedig a kormányzati kommunikáció hallgatásának is a bűne. Örvendetes lenne ezért nem az utolsó pillanara hagyni a szélesebb körű társadalmi egyeztetést, a szakmai szervezetek véleményének kikérését, és ezen vélemények, mégha azok kritikus élűek is, beépítését a majdani egységes magyar álláspontba.

 

A TTIP tárgyalások leggyengébb pontja tehát az átláthatatlanság, melynek majd’ két éves története csupa homály és kérdés. Ez pedig még tovább fokozza a bizonytalanságot és nem utolsósorban az egyre fokozódó bizalmatlanságot, legalábbis, ami a tagállamokat illeti az USA-val és a Bizottsággal szemben.  Az Unió fejlődésének kényes szakaszában van: egyrészt a Brüsszel által erőltetett központosítás küzd a nemzetállamok megerősítését célzó irányzatokkal. A TTIP egyértelműen újabb teret enged a Bizottságnak, hogy a tagállamok felett újabb és újabb területeken gyakoroljon felügyeletet, erősítve ezzel az egyébként amerikai “találmányt”: a globalozmust. A nacionalista eszmék azonban mind erőteljesebben kapnak erőre Európa számos államában, ami nem kis mértékben köszönhető a korábbi liberális bevándorláspolitikának és Brüsszel olykor drakoi intelmeinek. Félő tehát, hogy a TTIP  nem számíthat egységesen kedvező fogadtatásra tagállami szinten.

A nyilvánosság felháborodása és a részükről érkező egyre nagyobb nyomás miatt az Európa Tanács végül 2013. június 17-én feloldotta az irányelvek titkosságát.

 

A TTIP veszélyei

 

1. A TTIP hatálya

A 2013. június 14-i Kereskedelmi Tanács ülésen lefektetett irányelvek közül aggasztó a hatályra vonatkozó 4. pontban említett irányelv, mely szerint “a megállapodás szerinti kötelezettségek valamennyi kormányzati szintre nézve kötelezőek”. Tagállami szinten aggasztó tendencia, hogy immáron nem a Bizottság közvetlenül, hanem 3. féllel kötött megállapodásokban (is) kötelezettségeket keletkeztet a tagállamokra nézve.

 

2. Az ISDS eljárás

A legnagyobb port kavart és legaggályosabb kérdéskör a magánbíróság intézményének beemelése a megállapodásba. A befektető-állam közötti vitarendezési mechanizmus új és túlzott feltételeket szab, és a tagállamok szuverenitását csorbítja, ha amerikai és/vagy vállalati diktátumokhoz kell alkalmazkodnia. A nemzetállami keretek és a demokrácia trójai falója egy olyan intézmény, mely állampolgári felhatalmazás nélkül, mégis az államok fölé egy kereskedelmi megállapodással olyan intézményt helyez, mely kívül esik mind a jogállamiság, mind a hatalmi ágak szétválasztásának évszázados alapeszméin. Sajnos meg kell jegyezni, hogy a jogbiztonság eme romboló intézménye a neoliberális gazdaságpolitika szüleménye, melyet ilyen és hasonló megállapodásokkal kívánnak az Unióba “csempészni” azzal a mézesmadzag-politikával, hogy ezzel piacot nyitnak az európai gazdasági szereplőknek. A kérdés csupán az, hogy szüksége van-e Európának egy olyan globális piaci részvételre, mely feltételül szabja a jogállami keretek lazítását. . 

3. A TTIP tagállami elfogadása

Bár a Bizottság jelenleg ódzkodik tőle, mégis kívánatos lenne, ha tagállami szinten külön-külön megerősítést nyerhetne a végleges változat.

4. GM termékek

Mivel hazánk agrárország, ezért különösen aggasztó a GM-termékek szabályozása a tervezetben.  Jogos a félelem, hogy a TTIP-vel megnőhet a génmódosított élelmiszerek mennyisége az Unió területén, amit az USA azzal hárít, hogy náluk sem enyhébbek a szabályok, csupán az eljárásra fordított idő rövidebb, ezért a TTIP hatására az EU-ban is felgyorsulna az engedélyezési eljárás, ami által a mostani rendszer időhatékonyabbá válna.

Javaslatunk: a TTIP-ben ne legyenek olyan passzusok, melyek lehetővé teszik a GM-termékek jogi szabályainak lazítását.

A probléma másik vetülete a magyarországi húsexportőr vállalatok részéről jelentkezik: amennyiben megszűnik a húsok vegyszermentes kezelése, mely jelenleg az EU-ban - így hazánkban is - még fennáll, úgy a hazi előállítók elveszthetnek olyan fontos piacokat, mint Oroszország, Japán és több ázsiai ország, ahol előírás a vegyszermentes előállítás.

Egyéb javaslatok, lehetőségek

 

Együttműködés a szomszédos országokkal

A Kárpát-medence jó természeti adottságainak megvédése és a magunk hasznára fordítása érdekében, továbbá az “egységben az erő” elv mentén kívánatos lehet a szomszédos országokkal való együttműködés szorosabbra fűzése, egy egységes román-szlovák-bulgár-magyar (stb.) együttműködés, melynek keretében az Unión belül ezen tagállamok egységesen léphetnének fel a tárgyalások során.

 

A KKV-kra gyakorolt hatás

Gyakori kritika, ami a TTIP-t éri a vállalkozásokkal kapcsolatban, hogy az csak a multi cégeknek kedvez majd. Ezt a felek újra és újra cáfolni próbálják több, kevesebb sikerrel. A két térség mintegy 50 millió céget felölelő kkv-szektora juthat némi előnyhöz a TTIP által:

- könnyebb piacra jutást,

- a vámtarifák megszűnése,

- termelési költségek csökkenése.