Brüsszel-Washington-járat

2015-03-22

Távolról sem egységes a megítélése a lassan formálódó transzatlanti szabadkereskedelmi egyezménynek, pro és kontra egyaránt bőven vannak érvek. Az amerikai és európai gazdasági térség egységes övezetté kovácsolásának hatásait egyelőre csak megbecsülni lehet, és sok kritikát kapott vállalatok és kormányok közötti viták rendezésének mikéntje is. Egy biztos: ha a szerződést megkötik, a világ legjelentősebb gazdasági pólusa jön létre.

 

Nagy port ver fel az utóbbi időben a politikai és gazdasági elit vitáiban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség elnevezésű szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP). Ezekről a tárgyalásokról erősen megoszlanak a vélemények: míg egyesek egy gazdasági fejlődés szerves folytatását látják a folyamatban, mások a környezetet és az európai vívmányokat féltik tőle.

A lehetséges hatások feltérképezése javában tart már Magyarországon is: közgazdasági és jogi háttértanulmányokat készíttet az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodáshoz a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT), és a szakértői anyagok alapján várhatóan ősszel alakítja ki álláspontját, jelentette be Kövér László, az Országgyűlés és az NFFT elnöke a tanács közelmúltban tartott ülésén.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: a közgazdasági tanulmány célja, hogy megbecsülje az egyezmény megkötésével Magyarországra vonatkozó előnyöket és hátrányokat. Közvetlen és közvetett hatások mellett felmérik a magyar termékek részesedését is az amerikai piacon, és természetesen azt is, hogy mely termékcsoportokat érinti a vámok lebontása. Külön vizsgálják a nem kereskedelmi akadályok lebontásának hatásait, jelezte az igazgató, és súlyponti kérdés lesz a magyar élelmiszeripar lehetőségeinek vizsgálata.

A világgazdaság fele Szarvas Erik jogi szakértő kiemelte: az EU és az USA a világ GDP-jének 46 százalékát termeli, a világkereskedelem 30 százalékát bonyolítja le és 13 millió munkahely függ közvetlenül a transzatlanti gazdasági kapcsolatoktól. A kétoldalú közvetlen működő tőkebefektetések (FDI) összege 3200 milliárd eurót tesz ki, ez a világ teljes FDI-állományának 45 százaléka. A két fél egymás legfontosabb kereskedelmi partnere, a kétoldalú kereskedelem értéke évi 800 milliárd euró. A mérleg jelentős európai aktívumot mutat: 2014-ben 105 milliárd euró volt, és az egyéb áruk és a szolgáltatások mellett az agrártermékek kereskedelme 5 millió eurós európai többletet mutat -mondta el a szakértő. A tárgyalásokat a fejlődő országok előretörése tette indokolttá, mert az EU és az Egyesült Államok is jelentős versenyképességi kihívásokkal szembesül, és keresik az azokat javító eszközöket.

Bőven vannak azonban ellenkező hangok is. Szabó Marcell, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a TTIP nem az árucsere feltételeinek javításáról szól, mivel a szabadkereskedelem már csaknem megvalósult a két kontinens között, sokkal inkább a jogharmonizáció megteremtése a nagybefektetők számára. A fenntartható fejlődés gondolatával egyébként is ellentétes az áruforgalom fokozása, mivel a helyi termelés biztosítaná a túlélést a Földön - mondta a biztos-helyettes. A megállapodás azért is problematikus, mert az európai jogrend fölé emelné a WTO jogi gondolkodását, a választott bíróság pedig nem biztosíthat kellő és méltányos elbírálást a viták rendezéséhez - mutat rá Szabó Marcel. Sem Magyarország, sem az EU más állama nem tudja megakadályozni a TTIP megkötését.

 

Esélylatolgatás és menetrend

A Magyar Iparszövetség helyi fórumain, köztük az áprilisi közgyűlésen is megvitatják az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodásnak a várhatóan a kis- és középvállalkozásokra (kkv) gyakorolt hatásait - közölte a szervezet. Az Iparszövetség elnöke, Vadász György szerint jelenleg komoly hátrányt jelent az európai, köztük a hazai cégekre nézve, hogy az Egyesült Államokban a vállalkozói adminisztrációs terhek lényegesen alacsonyabbak a hazainál, és abban bíznak, hogy a megállapodás létrejöttével ezek csökkennek.

Kérdés persze az is, hogy mindez mikor valósulhat meg. A hírek szerint az amerikai fél még az idén szeretné lezárni a tárgyalásokat, de sokak szerint ennél biztosan tovább tart a megállapodás. Vannak olyanok is, akik szerint hiába a nagy sietség, tíz éven belül biztosan nem válik valósággá a transzatlanti megállapodás. A két véglet között helyezkednek el a reálisabb becslések, amelyek szerint három-öt éven belül alakulhat meg az atlanti gazdasági övezet.

 

Európai élelmiszer a tengerentúlon

"Az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi években határozottan emelkedett az életszínvonal, ami növelte a fogyasztói keresletet" - mondta el a szerződéssel kapcsolatban lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász a Magyar Mezőgazdaságnak kifejtette, hogy emiatt az életszínvonal-emelkedés miatt a tengerentúlon hagyományosan nagyra értékelt minőségi európai élelmiszerek kedveltnek számítanak, és az elmúlt években egyre nőtt is a kereslet irántuk. Az európai élelmiszereket kiemelt helyre teszik az amerikai boltok polcain. Igaz ugyanakkor, hogy nem minden öreg kontinensről származó termék egyformán megbecsült, igazán magas presztízse főleg a svájci, a francia és az olasz élelmiszereknek van. Ezenkívül keresettek még a holland és a dán sajtok és az ezekből az országokból származó, valamint a német sörök. Ezeket nagy mennyiségben importálják Amerikába. Összességében elmondható, hogy a jól bejáratott neves márkákat kedvelik a tengerentúlon. Az agrárközgazdász szerint ezért Európában döntően a nyugati élelmiszeripari vállalatok érdekeltek a megegyezés létrejöttében, bár az agrártermékeket tekintve úgy tűnik, hogy Lengyelország szintén jó esélyekkel nézhet a megállapodás elé, elsősorban a zöldség-gyümölcs kategóriában.

 

Mit adunk el mi?

Raskó György szerint Magyarországon alig van olyan termék, amellyel komolyan labdába rúghatnánk a tengerentúlon. "Az amerikaiak kiemelten kezelik az állatjólétet, ezért nagyon libamájellenesek. Ezért a minőségi magyar libamáj lehet ugyan bármilyen jó termék, de odaát nem számíthat sokmilliós vevőkörre" - említett példát a szakember. Ezzel szemben az amerikaiakat nem különösebben érdekli a GMO, ezért hazánk GM-mentessége nem jelenthet piaci előnyt. Magyarországnak egyedül a tokaji aszúval lehet sikere Amerikában, - vélekedik Raskó György, aki egyébként maga is érdekelt a híres bor kereskedelmében. Az agrárközgazdász szerint a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásával a hazai borkülönlegességek utat találhatnak a tengerentúlra. Ezen felül, a méretgazdaságosság miatt, jószerével csak a Pick Szegednek van esélye komolyabb mértékben megjelenni az amerikai piacon. Új, az USA-ban eddig nem ismert termékeket bevezetni csak nagyon drágán, több tízmillió dollárba kerülő marketingkampányokkal lehetne - vélekedik a szakértő.

Amerikában az uniós hozzáállástól teljesen eltérően kezelt GMO-k ügyében akár vissza is léphet Washington - vélekedik erről a vitás pontról. "A tengerentúlon általános nézőpont, hogy a GMO-ellenességet kinevetik, és a hanyatló Európa válságjelenségének tartják. Ám ha ezen múlik, a megegyezés érdekében engedhetnek ezen a téren."

Az agrárközgazdász ugyanakkor úgy véli, alapvetően nem a mezőgazdaságról, hanem inkább az iparról szól a mostani tárgyalássorozat. Európai részről az autók tengerentúli értékesítése kaphat új lökést. Egyes számítások szerint Németország az egyezmény aláírása után egymillió autóval többet tudna eladni Amerikában. Ezek ráadásul minőségi járművek, ezért ha az Audik, Mercedesek, BMW-k értékesítése így megemelkedik, csak ez az egy exportcsoport egész vagyont hozhat Németországnak.

 

Az ellenzők érvei

"Az USA-val kötendő szabadkereskedelmi és a Kanadával már előrehaladott állapotban lévő hasonló egyezmény esetében egyaránt megvan annak a kockázata, hogy a megállapodás minden olyan vívmányt aláásson, amelyet a környezetvédelem vagy az élelmiszerbiztonság terén Európa elért az elmúlt időszakban" - jelentette ki lapunknak Fidrich Róbert. A Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője kifejtette: a szóban forgó szerződés nem hasonlít a klasszikus szabadkereskedelmi egyezményekre abban az értelemben, hogy nem a vámok eltörlése jelenti a fő előnyt a résztvevők számára. "Sokkal inkább arról szól a mostani történet, hogy eltakarítanak minden akadályt, amely bármilyen értelemben korlátozhatná a kereskedelmet és a befektetéseket. Döntően élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi előírásokról van szó. Mindez előidézhet egyfajta lefelé mutató szabályozási spirált, és félő, hogy Európát eláraszthatja egy sor olyan termék, amelyek biztonsága nem garantált."

Fidrich Róbert példaként említette a GM termékeket, amelyekről szerinte egyáltalán nem bizonyított, hogy ártalmatlanok lennének. A természetvédő szerint a szabadkereskedelmi egyezmény során félő, hogy Európa "megszabadul" az elővigyázatosság elvétől, és csak a mezőgazdaságban, élelmiszergazdaságban érdekelt cégek által közzétett vizsgálatokra alapoz majd. "Az is előfordulhat, hogy Európába olyan GMO-val szennyezett élelmiszer jut be, amelyet itt soha nem vizsgáltak vagy engedélyeztek."

Az aktivista szerint az is problémás, ahogy a transzatlanti szerződés módosítani kívánja a befektetők és az államok közötti vitás kérdések rendezésének lehetőségét. "A megállapodás széles jogkört adna a vállalatoknak arra nézve, hogy bevételkieséseiket vagy elmaradt hasznukat peres úton követeljék. Ez alapján könnyen előfordulhat, hogy Kanada például beperli Romániát, amiért az ottani szabályozás mindmáig nem engedélyezte a verespataki aranybánya megnyitását. Hasonló perekre az egész világon van példa, erre külön iparág alapul. Azzal, hogy demokratikusan megválasztott kormányok döntéseit vitatják a cégek, olyan befektetők is milliókat kereshetnek, akik egy kapavágást sem tettek" - osztotta meg lapunkkal fenntartásait Fidrich Róbert. Ezzel kapcsolatban a napokban Orbán Viktor kormányfő is kinyilvánította: olyan egyezményt nem támogat, amely a gazdasági jogviták eldöntését kiemelné a magyar bírósági rendszerből és valamilyen távoli választott bírósághoz helyezné át azokat.

A természetvédő rámutatott arra is: egyes modellszámítások szerint nőne az egyezmény révén a GDP és új munkahelyek jönnének létre, de az ezt bizonyító modellt a közgazdászok többsége elavultnak tartja. Más modellszámítások szerint a szabadkereskedelmi megállapodás akár 600 ezer munkahely megszűnését is eredményezheti Európa-szerte, és a munkajövedelmek csökkenését is magával hozhatja.

 

*B. L.

 

Magyar Mezőgazdaság

2015.03.18 - 6,7. oldal - [6890581]