Vállalkozói adminisztratív tehercsökkentés

2015-11-02

Közigazgatási bürokráciacsökkentés


A Kormány elsődleges célja:


 


Könnyebb, olcsóbb, gyorsabb közigazgatás:


Biztosítani az ügyfélbarát, átlátható és gyors közigazgatási ügyintézést, csökkentve a lakossági és vállalkozói adminisztratív terheket.


 


Első szakasz:


A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslat célja egyebek mellett az, hogy


(1) egyszerűbbek legyenek az általános eljárási szabályok,


(2) jelentős mértékben csökkenjenek az engedélyhez kötött tevékenységek, valamint


(3) csökkenjenek az ügyintézési határidők.


 


(+ 1) Hamarosan az Országgyűlés elé kerül egy olyan törvényjavaslat is, amely alapján január 1-jével - 10 milliárd forintos költségvetési határon belül - csökkennek, illetve megszűnnek bizonyos állami eljárási díjak.


 


Második szakasz:


A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozásáról szóló KÖFOP 2.3.2.3. projekt megvalósítása

 

Általános eljárási szabályok egyszerűsítése

 


A közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) egyes eljárási cselekményeket érintő módosítása

 

1. Eljárás felfüggesztése: a jelenleginél jóval szűkebb esetkörben lesz felfüggeszthető az eljárás, a hatóságok vállalják a döntés felelősségét

2. Belföldi jogsegély: jogsegély iránti megkeresések és az adatok továbbítása is kizárólag elektronikus úton

3. Határidőkkel kapcsolatos módosítások: az eljáró hatóság és a szakhatóság Ket.-ben meghatározott ügyintézési határidejénél (max. 60 nap) hosszabb határidőt kormányrendelet már nem állapíthat meg; hiánypótlási határidő maximumának (max. 45 nap) szabályozása; ügyintézési határidő meghosszabbításának lehetősége megszűnik

4. Jogorvoslat miatt duplázódó eljárások megszüntetése: a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége arra, hogy a tényállás tisztázatlansága miatt új eljárás lefolytatására utasítsa az első fokú hatóságot, helyette saját eljárásban lefolytatja a szükséges bizonyítása eljárást és döntést hoz.

 

Engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése



Sor kerül egyes engedélyezési eljárások megszüntetésére azzal, hogy a korábban engedélyhez kötött tevékenység bejelentési eljárássá alakul át.

 

Az engedély helyett bejelentéshez kötött ügyekben elérhető egyszerűsítés:

 

  • kiszámítható időpontban megkezdhető tevékenység (a bejelentést követően),

  • formai okok miatt nem húzódhat el az eljárás (eljárási cselekmények helyett hatósági ellenőrzés),

  • alakszerű döntés hiányában az értesítéssel és a jogorvoslattal járó időveszteség megszűnik.

 

Ügyintézés felgyorsítását és kiszámíthatóbbá tételé az engedélyezési eljárások átalakítása nélkül:

Függő hatályú döntés bevezetése: a hatóság jogszerű hallgatására épülő új jogintézmény. Az ügyfél 8 napon belül függő hatályú döntést kap arról, hogy:

- a kérelmezett jog gyakorlása megilleti,

- a hatóság köteles az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak, ennek hiányában tízezer forintnak megfelelő összeget az ügyfélnek megfizetni, ha a hatóság 2 hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz a kérelem kapcsán,

- a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól.

 

Ügyintézési határidők csökkentése

 


Ügyintézés felgyorsítása: építési engedélyek, környezetvédelmi engedélyezés, működési engedélyek, piacfelügyeleti eljárások, hatósági eljárási határidők,


munkaügyi ellenőrzések stb.

 

 

  • Változó, hogy mennyivel csökken a határidő, de a törvényjavaslat több esetben határoz meg például 21 napot, a korábbi, 30 százalékkal hosszabb ügyintézési idő helyett.

  • Ket. szerinti általános ügyintézési határidőnél hosszabb határidők csökkentésére irányuló módosításokat tartalmaz a törvényjavaslat. Ezt fogja kiegészíteni a kormányrendeleti szintű eltérési lehetőség megszüntetése miatt az érintett kormányrendeletek határidőre vonatkozó szabályainak hatályon kívül helyezése külön előterjesztésben.

  • Sommás eljárás bevezetése: főszabállyá teszi a kérelemre induló eljárásokban a 8 napon belüli döntéshozatalt . Minden olyan esetben, amikor a döntés meghozatalához minden szükséges feltétel (valamennyi információ, dokumentum rendelkezésre áll, az ügyfél minden feltételt teljesít és nincs ellenérdekű ügyfél) a hatóság rendelkezésére áll, a hatóságnak azonnal – de legkésőbb 8 napon belül – döntést kell hoznia.

     

     

    Állami rezsicsökkentés

 


A Program lényegi eleme: az állami szolgáltatások díjának jelentős csökkentése, egy részének ingyenessé tétele

 

A Kormány az állampolgárok és vállalkozások bevonásával konzultációt kezdeményezett a hatósági eljárások díjának mérsékléséről vagy díjmentessé tételéről. A konzultáció 2015. június 5-én indult és augusztus 6-ig tartott.

 

Eredmény:

389.698 kérdőívből 69.768 (17,9 %) a vállalkozásokra vonatkozóan került kitöltésre.

1.400.005 javaslat érkezett, 242.252 (17,3%) vállalkozások tettek.

 

A vállalkozások javaslatai többek között:

- Adóhatósági igazolás ingyenessé tétele

- Cégiratok készítésének ingyenessé tétele

- Telepengedélyezési eljárás díjának megszüntetése

- Üzlet működési engedélyével kapcsolatos eljárások díjmentessé tétele

- Vállalkozói igazolványok kiadásával kapcsolatos eljárások díjmentessé tétele

 

A legtöbb javaslat az adóhatósági igazolás kiállítására, a cégiratok készítésére, az üzlet működési engedélyezésével kapcsolatos eljárásra érkezett.

 

Vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése

 


A haza vállalkozások és a szakmai érdekképviseleti szervezetek visszajelzései alapján az alábbi területeken szükséges kormányzati beavatkozás:

 

1. Környezetvédelmi hatósági ügyek

2. Vízügyi hatósági ügyek

3. Katasztrófavédelmi, tűzvédelmi, kémiai biztonságot érintő ügyek

4. Építésügyi hatósági ügyek

5. Telephely és kereskedelmi engedélyezés

6. Ingatlan-nyilvántartási hatósági ügyek

7. Közbeszerzésekkel kapcsolatos hatósági ügyek, Állami/EU Források és Operatív Programokkal kapcsolatos ügyek

8. Közlekedési ügyek

9. Adóhatósági ügyek

10. Foglalkoztatást érintő ügyek

 

Példák az egyes problémákra és eddigi intézkedésekre:

 

1.Felvonók:

- Üzemügyeleti rendszer megszűntetése (üzemeltetők kiadásai évi 140-150 ezer Ft-tal mérséklődhetnek)

-A karbantartás megfelelőség ellenőrzés megszüntetése (évi 20 000 - 25 000 Ft megtakarítást jelent berendezésenként)

- Megszűnik a 2020-tól végrehajtandó, szabványossági felülvizsgálatra vonatkozó kötelezettség

- Módosulnak a berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabályok. (üzemeltetők mentesülnek a féléves ellenőrző vizsgálatok terhe alól, ami évi 15 000 - 20 000 Ft megtakarítást jelent berendezésenként)

 

2. Nyomástartó berendezések:

Megszűnik a bejelentésre kötelezett, de hatósági eljárás alá nem tartozó nyomástartó berendezések hatósági közvetlen felügyelete és csökken a hatósági eljárás alá tartozó nyomástartó berendezések száma. A rendelettel lehetőségük nyílik az üzemeltetőknek saját műszaki-biztonsági irányítási rendszert (MBIR) alkalmazni, amellyel a létesítés, áthelyezés, javítás engedély helyett bejelentés kötelessé válik.

Ez eljárásonként 243 500 Ft megtakarítást eredményez az üzemeltetőknek. Ez éves szinten összesen 28-30 millió Ft-ot hagy a vállalkozóknál.

 

3. Tartályok, tároló létesítmények

Vállalatokat lényegesen kevesebb adminisztratív kötelezettség fogja terhelni a létesítményeik ellenőrzésével kapcsolatban. Példa: javítást követően az érintett létesítmény továbbműködtetését nem kell külön engedélyeztetni a hatósággal, hanem a vállalatnak elegendő lesz csupán bejelentenie az üzembe vételt.

 

4. Energiával kapcsolatos termékek

- Az Európai Unió szabályainak megfelelően 2015. szeptember 26.-a után csak olyan helyiségfűtő berendezések és vízmelegítők hozhatóak forgalomba és helyezhetőek üzembe, amelyek megfelelnek az energiahatékonysági követelményeknek (pl.: kondenzációs kazánok).

 

-A Kormány, annak érdekében, hogy ne érje hátrány a végfelhasználókat - azaz ne állhasson elő olyan helyzet, hogy a fogyasztók megfelelő fűtés nélkül maradnak a következő 2015/2016-os fűtési szezonban – úgy döntött, hogy:

 

  • 2015. szeptember 26-át követően nem hozható forgalomba a rendeleteknek meg nem felelő készülék, azonban a kereskedő tovább értékesítheti a készleteit,

  • illetve a lakossági felhasználó felszereltetheti a megvásárolt – a rendeleteknek meg nem felelő – készüléket azzal, hogy az üzembe helyezésnek 2016. július 1-ig meg kell történnie.

     

     

    További feladatok és célok a vállalkozások érdekében

 


A vállalati szektorhoz kapcsolódó közigazgatási bürokrácia csökkentési program kidolgozásáról” szóló KÖFOP 2.3.2.3. projekt megvalósítása

 

  • A bürokráciacsökkentés „második hulláma”

  • A tervek szerint a projekt két részből állna:

    (1) személyes beszélgetés/egyeztetés minden megyében a vállalkozásokkal az őket sújtó adminisztrációs terhekről állami vezetői részvétellel („road-show”)

    (2) ezzel párhuzamosan további javaslatok összegyűjtése, rendszerezése, és az összegyűjtött javaslatok alapján normaszöveg-tervezetek elkészítése.