2016-2020, a KKV-k 5 éve! Interjú Vadász Györggyel

2016-01-10

A 2014-2020-as uniós pályázati ciklus rengeteg lehetőséget rejt magában a gazdaságfejlesztés, elsősorban a kis- és középvállalkozások (KKV-k) kapcsán. Dr. Vadász Györggyel, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnökével a célokról, elképzelésekről, lehetőségekről beszélgettünk.

 

Azt nyilatkozta több helyütt is, hogy a 2016-2020-ig tartó 5 év a KKV-ék időszaka lesz. Mit kell értenünk ez alatt?

 

Azzal kezdeném, hogy a KKV szektor helyzete köztudottan nagyon gyenge. A rendszerváltás óta a kormányok mindent megígértek, de valójában érdemi változás nem következett be. Az uniós tagállamokkal való összehasonlításból is az jön ki, hogy a hozzáadott értéket hazánkban 50%-os arányban a külföldi tulajdonú cégek csinálják, szemben az unió 23-25%-os arányával. Sőt, a 2004-ben velünk együtt csatlakozott tagállamoknál is alig haladja meg az 1/3-ot. Tehát van lemaradás, van mit tennünk. Ugyanakkor ennek a szektornak a szerepe igen nagy a magyar gazdaságban, mert a foglalkoztatottak 73%-ának a KKV-k adnak munkát. A KSH kiadott egy statisztikát, amelyben összehasonlította a külföldi, és a magyar tulajdonú cégek termelékenységét 2008-2013-ig, amelyből kiderül, hogy az adatsor szerint az utóbbiak a 4-es pontról indulva csak tartani tudták azt, számottevően nem erősödtek, míg az előbbiek a 10-es pontról indulva a 12-esig erősödtek. Természetes dolog, hogy a rendszerváltáskor, a gazdaság átalakításakor szükség volt a külföldi működő tőkére, hiszen ilyen nem volt belföldön. Ezért megkapták adókedvezmények és egyebek formájában azt a mértékű támogatást, amelyekhez képest a KKV-k támogatása elenyésző volt. Természetesen ezt nem negatívumként mondom, mert továbbra is vallom, hogy erre szükség volt, de szomorú, hogy időközben a hazai cégek csak egy helyben toporogtak. Ezért fontos, hogy bár két év késéssel – mert az uniós gazdaságfejlesztési ciklus 2014-től kezdődött-, de megkezdődhet a KKV-k megsegítése is.

 

Mi az oka a 2 év késésnek?

 

Már a korábbi kormány is két év késéssel indította az előző ciklust, aminek a felkészületlenség volt az oka, hiszen új dolog volt hazánk intézményrendszere számára az uniós pályázatok világa. Jelenleg az a helyzet, hogy a kormány feltett szándéka volt, hogy a 2007-2013-as ciklus összes fellelhető „krajcárját” megszerezze, ezért az elmúlt két évet arra áldozta, hogy a rendelkezésre álló személyi erők egészét bevonta a munkába, így nem maradt energia az új ciklus megkezdésére. Ezenfelül időközben átszervezés is történt, hiszen a Nemzeti Fejlesztési Iroda megszűnt, és új intézményrendszer állt fel. Ennek keretein belül három új monitoring bizottság jött létre, amelyeknek egyaránt tagja vagyok. Jelenleg azt tudom mondani, hogy az eddigi munka dicsérendő, ugyanis nem formai tevékenység, hanem valódi munka folyik. Arra törekszünk, hogy a rendelkezésre álló forrásokat, lehetőségeket úgy használjuk ki, hogy a magyar gazdaság ebből a lehető legtöbbet profitálja.

 

Mi lehet a KKV-ék szerepe, helyzete ebben?

 

Egyedülálló helyzetbe kerülhetnek, amit ki kell használni, mert 2020 után nem biztos, hogy lesz még egyszer ilyen lehetőség. A 2014-2020-ig tartó időszakban az összes forrás 7800 milliárd forint, amelynek 60%-a fordítható gazdaságfejlesztésre, ennek pedig 15,84%-a fordítható a KKV-k fejlesztésére. A korábbi időszakban ez utóbbi szám nem érte el a 3%-ot sem, pedig a gazdaságfejlesztésre fordítható összegek aránya is sokkal kisebb volt – a 15,84% majdnem annyi, amennyit korábban összesen a gazdaságfejlesztésre fordíthattunk-. Ez azonban nem minden, hiszen egy másik 16% fordítható a 60%-ból a foglalkoztatás bővítésére, támogatására, segítésére, ami szintén óriási segítség lehet a KKV-k számára. Ha ehhez hozzáveszem még a majd 9%-os innovációs keretet, akkor azt tudom mondani, hogy a KKV-nak ezt az adottságot, ezt a lehetőséget meg kell ragadni és előre kell lépni azon piacon, amelyen nagyon nagy hátrányban vannak. Időben kell a kreatív ötleteket oly módon előkészíteni, hogy itt vélhetően az első és második negyedévben már nagyon komoly kiírások lesznek. A kormány arra törekszik, hogy a 2016-os, 2017-es évben kiírja valamennyi pályázatot, ami a 2020-ig tartó ciklusra vonatkozik. Közös érdek, hogy a cégek sikerrel vegyék az akadályt, és így minél hamarabb teremtődjön hozzáadott érték, gazdasági növekedés, foglalkoztatás bővítés. Az eddigiekben a KKV-k kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy nem ők a gazdasági fejlesztések célzottjai, ugyanakkor most igenis fel kell hívni a figyelmüket, hogy keressenek piacot, szolgáltatást, ami hozzáadott értéket tud termelni, mert esély van arra, hogy pályázati segítséggel komoly tőkéhez jussanak.

 

Hogyan teremtik meg az önerőt?

 

Az elmúlt időszakban szerencsére elmozdulás történt ezen a téren, a kis- és közepes cégek a Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja által forrásokhoz tudtak jutni. Másik ilyen ígérete a kormánynak, hogy a hiányzó garantőr intézményt létrehozza, és két programban is rögzítette a garanciahelyzet javítását. Erre szükség van, mert a kiscégek garanciavállalás nélkül nem tudnak részt venni a pályázati kiírásban.

 

Mennyire bonyolult a pályázati rendszer? Megkapják a KKV-ék a kellő segítséget?

 

 Ígéret volt arra, hogy egyszerűsödik a pályázati rendszer, ami ugyan nyilván csak részben lesz igaz, de már látható, hogy a korábbi rendszerhez képest lényegesen egyszerűbb lesz. Ugyanakkor nagyon odafigyelő munkát igényel majd, nem lehet eltéveszteni semmit sem. Azt tudom mondani, hogy szükség van a segítségnyújtásra, a pályázatfigyelésre, valamint arra is, hogy mindenki saját magát tudja értékelni, de ha ebben egy idegen szem is közreműködik, az mindig hasznos. A Magyar Iparszövetség részéről azt tudom mondani, hogy minden ilyen szövetségnek, szervezetnek, kamarának, érdekvédelmi szervezetnek kötelessége, hogy segítse a vállalkozókat. Ez nem azt jelenti, hogy megírom helyette a pályázatot, de felhívom a figyelmét a fontos szempontokra, segítek a megírásban, vele együtt fogom a tollat egészen a beadásig. 

 

Melyek azok a gazdasági ágak, szektorok, ahol a KKV-k a leginkább eredményesek, sikeresek lehetnek?

 

Úgy ítélem meg, hogy a hazai vállalkozások számára az idegenforgalom, a szolgáltatás, a turizmus, a gyógy turizmus, az élelmiszeripar jelentheti a kiugrást. Tehát azok a területek, ahol azt tudjuk mondani, hogy a legtöbb a minőségben is jelentkező hozzáadott érték

 

Köszönjük a beszélgetés, további jó munkát kívánunk!