Segített-e elkerülni a felszámolásokat az új csõdtörvény?

Alig több mint egy éve lépett hatályba az új csõdszabályozás. A jogalkotó célja az volt, hogy a törvény segédkezet nyújtson a megmenthetõ cégek reorganizációjához. Szakértõink - az eddigi gyakorlat alapján - általában megfelelõnek tartják az új rendelkezéseket. Egyúttal azonban rámutatnak olyan szabályozási problémákra, melyeket kívánatos lenne mielõbb kijavítani. Erre alkalmat adhat a törvény tervezett jogharmonizációs módosítása.

(...)


Vadász György  <?xml:namespace prefix = o ns = \\"urn:schemas-microsoft-com:office:office\\" />


A Magyar Iparszövetség társelnöke


Bizalom


\\"Tagságunk egyetértett a törvénymódosítás jó irányú szándékával. Valóban szükséges, hogy az átmeneti likviditási gondokkal küszködõ vállalkozások segítséget kapjanak. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy még nem ismerték fel a csõdeljárás lehetõségét, legalábbis kevesen használják ki. Ennek nyilván megvan az oka, elég mélyen élnek a régi beidegzõdések, és nem is alaptalanul tartanak a cégek a megbélyegzéstõl, attól, hogy a bejelentés után erõsödik velük szemben a bizalmatlanság. Baj, hogy a hitelezõknek nem érdekük a csõdegyezség, és a szabályozás nem biztosítja a megmentõ befektetõk védelmét. Kérdés, elegendõ-e az egyezségre a kilencvennapos határidõ, amely ugyan meghosszabbítható, ez viszont már a hitelezõi türelem és bizalom próbája is.\\"


 


Forrás: Világgazdaság